Mentőszolgálat kialakulása
második világháború után nem sokkal, 1948-ban alakult meg Magyarország
legnagyobb egészségügyi intézménye, az Országos Mentszolgálat. A jelenlegi
statisztikák szerint a szolgálat 224 mentállomással, a tartalék jármállománnyal együtt több mint
1200 mentjármvel, közülük a hét minden napján közel 800 db futó mentkocsival és 6890
dolgozójával látja el mentési és betegszállítási feladatát az ország egész területén. Az alakulás
évében a mentk csupán 76 mentállomással, 359 mentdolgozóval és 134 db mentkocsival
rendelkeztek. Az induló jármpark világháborús ostromot túlélt és adományokból verbuvált
gépkocsikkal indult.
1948 tavaszán a Gazdasági Ftanács javaslatára a kormányzat a történelmi
mentintézmények, a Budapesti Önkéntes Ment Egyesület (BÖME) és a Vármegyék és Városok
Országos Ment Egyesületének (VVOME) államosítása mellett döntött, majd 4980/1948. sz.
kormányrendeletével elrendelte végrehajtását. A döntés értelmében a történelmi mentintézmények
egy országos hatáskör központból irányított, azonos elvek alapján mköd, államilag
finanszírozott mentszolgálattá álltak össze, melynek mködtetése az állam feladatává vált.
Megszntek azok a financiális problémák, melyek az üzemeltetést állandóan veszélyeztették és
megvalósult az a kommunikációs közeg, melynek korábbi hiánya miatt üzemeltetési és szervezési
problémák sora nehezítették a mentést.
Az OMSZ figazgatója Szakasits Árpád köztársasági elnök 5. 158/1948. számú
rendeletének értelmében Dr. Orovecz Béla orvos-rnagy lett.1 Ugyanazon, az 5. 159/1948. számú
1 Orovecz Béla orvos-százados 1944-ben, az Országos Légoltalmi Parancsnokságon és a Magyar Vöröskereszt
Mentésügyi Osztályán orvos-eladóként dolgozott. Csatay Lajos hadügyminiszter t bízta meg Budapest Székesfváros
Hatósági Légoltalmi Mentszolgálatának megszervezésével, a fváros menterinek integrációjával. Az új szervezet
1944. május 1-jén kezdte meg mködését, vezetje Bisits László, Budapest tiszti forvosa lett. Az Orovecz-Bisits
vezette Hatósági Légoltalmi Mentszolgálat és annak segélyhelyekkel üzemel fkörzetei a budapesti ostrom idején
kimagasló szervezettséggel mködtek.
A
2
rendeletében Dr. Hermann Viktort ügyvezet igazgatóvá nevezte ki.2 A csúcsvezetés további
posztjaira a népjóléti miniszter 225.308/1948. VI. sz. rendeletével Szigeti Andort mszaki
ftanácsossá, Dr. Kovács Jánost a VVOME, Dr. Bán S. Istvánt a BÖME igazgató forvosait, orvosigazgatóit
és Dr. Rácz Lajost a BÖME forvosát, a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezet
Mentésügyi Szakcsoportjának ftitkárát orvos-igazgatókká nevezte ki.
Dr. Orovecz Béla (1909–1966),
az OMSZ alapítója, els figazgatója
Orovecz javaslatára az induló légoltalmi menterket három fkörzetre osztották: a „budai fkörzet” székhelye a XI.
ker. Tas vezér utca 9., az „északi fkörzet” székhelye a XIII. ker. Teve u. 6., a „déli fkörzet” székhelye a VIII. ker. Kun
u. 2. alatt volt. A ment- és mszaki kirendeltségek mellett kerületenként több légoltalmi segélyhelyet is létesített.
2 Hermann Viktor, a VVOME késbbi ügyvezet igazgatója 1938-tól, a bécsi döntések általi területgyarapodásoktól
kezdve a Magyar Királysághoz visszacsatolt területek mentállomás-hálózatának kiépítéséért volt felels. Hat évvel
késbb, 1944-tl a mentegyesület ügyvezet igazgatója lett. A második világháborút követen munkatársaival együtt
állította fel a VVOME vidéki mentállomás-hálózatát. 1947-ben részt vett a mentés államosításának elkészítésében.
3
A megyei és regionális mentszervezetek kialakulása
A Mentszolgálat központi irányítószerve, az országos hatáskör Figazgatóság az egykori
BÖME székházba, a Markó utcába került. Az épületet felújították, így ismét megnyithatta kapuit a
Mentmúzeum és a mentk könyvtára. A Figazgatóság szakmai és mködési direktíváit,
rendelkezéseit Budapesten és vidéken az Állomásigazgatási Osztálynak kellett megvalósítania. Az
szakmai-egészségügyi, gazdasági, mszaki és adminisztratív feladatok ellátása az ügyvezet
igazgatókra hárult. Az Állomásigazgatási Osztály késbb megsznt, funkcióját az 1964-ben
megszervezett megyei mentszervezetek vették át.
Az 1960-as évek mérföldkövet jelentettek a szervezet életében, az évtized közepére
felállították a megyeszékhely központok irányítása alá tartozó megyei mentszervezeteket.
Orovecz figazgató 1964. április 20-án keltezett 299. sz. körlevelében ruházza át azokat a
kompetenciákat a megyei állomásvezet forvosok és helyi munkatársainak jogkörébe, amelyeket
eddig csak a Figazgatóság illetékes osztályai intézhettek, a decentralizálás az évtized közepére
gyorsult fel: „A mentállomás hálózatnak évek során bekövetkezett fejlesztése azt eredményezte,
hogy a megyék mentszervezete egyre nagyobb személyi és anyagi felkészültséggel rendelkezik.
Ahhoz, hogy az így megnövekedett mentszervezet a fejldéssel lépést tartson és meg tudjon felelni
a követelményeknek, szükséges, hogy a szervezési irányító munkában is változtatásokat hajtsunk
végre. Ennek gyakorlati megvalósítása már évek óta folyik. Az igényeknek, illetve a felkészültségnek
megfelelen történt meg az egyes feladatoknak a megyei mentszervezetek hatáskörébe utalása, a
helyi vezetés önállóbbá tétele és ezzel együtt az irányító munka hatékonyságának ersítése
érdekében.”3 A megyei mentszervezetek mködésükben autonómok voltak, a Figazgatóság
szakmai és szervezési ügyekben döntött, döntése az összes mentszervezetre nézve kötelez volt.
Az egységes értelmezést a figazgató által kiadott körlevelek jelentették és jelentik ma is.
Ugyancsak ezekben az években, a megnövekedett, és egyre specializálódó feladatok ellátása végett
megszervezték a figazgatóság irányítása alatt mköd szakigazgatási osztályokat.
Az ötven évig fennálló megyei mentszervezeti rendszer, 2005 nyarán alakult át, szerepüket
a regionális mentszervezetek vették át. A regionális mentszervezetek kialakításakor hét ment-
régió alakult. Budapest központtal jött létre a Közép-magyarországi Regionális Mentszervezet,
Veszprém központtal a Közép-dunántúli, Szombathely központtal a Nyugat-dunántúli, Pécs
központtal a Dél-dunántúli, Szeged központtal a Dél-alföldi, Debrecen központtal az Észak-alföldi
és Miskolc központtal az Észak-magyarországi Regionális Mentszervezet. A regionális
3 Orovecz Béla: 229. sz. körlevél. In: Az Országos Mentszolgálat körleveleinek gyjteménye (1948-2006), Budapest,
1964, Országos Mentszolgálat
4
mentszervezetek szakmai és adminisztratív irányítása a figazgató által kinevezett regionális
orvos-igazgatók feladata. A Mentszolgálat mentés-és szállításirányításának szakmai felügyeletét,
irányítását a Rendkívüli Esemény Kezel Figazgató-helyettes látja el.
Az indulás pillanatai, új menttáskák érkeztek a debreceni mentállomásra
5
A mentállomás-hálózat fejldése
Az alakulás évében az OMSZ 76 db mentállomással, 359 dolgozóval és 134 db
mentkocsival rendelkezett. Az induló jármpark világháborús ostromot túlélt és adományokból
verbuvált gépkocsikból állt.
Az állomáshálózat fejldése igen változatos képet mutat, melynek további gyarapodása az
állami és helyi, tanácsi, majd a rendszerváltozást követ önkormányzati fejlesztések függvényében
alakult. Az indulást követen dinamikus hálózatbvítés történt, az els tíz év alatt 46 állomást adtak
át, ennek köszönheten számuk 123-ra ntt.4 A következ nagyobb mérték fejlesztés a ’60-as
években történt, ekkor 28 állomás került átadásra, a ’70-es években azonban az állomáshálózatb
vítés lelassult. A ’80-as évek végétl, 1988–1992 között ismét felgyorsult, majd a következ tíz
esztend további fejldést mutat, a hálózat 29 állomással gyarapodott. 1997-re, az OMSZ
megalakulásának ötvenedik jubileumi elestéjén az állomás-hálózat – az induláskori 76 db
mentállomáson felül – 114 új mentállomással gyarapodott. Napjainkban a Mentszolgálat 224
mentállomással rendelkezik. A fejldés az ismertetett számok tükrében rendkívül dinamikus, az
OMSZ 1948. évi megalakulásától napjainkig mentállomás-hálózatát a háromszorosára növelte. Az
elzetes felmérések szerint a Mentszolgálat további mentállomás-telepítéseket tervez, az ország
közel teljes lefedettségéhez szükséges 30 újabb mentállomás létrehozását irányozta el.
A 2005. évi regionális felosztás során a mentállomások kategorizálása is átalakult: A „C”
jel mentállomáson legkevesebb nyolc mentgépkocsi üzemel. E típusú mentállomást orvos vagy
menttiszt, ill. fápoló és garázsmester vezeti. A „B” jel mentállomáson 4-7 db mentgépkocsi
teljesít szolgálatot, vezetje menttiszt vagy mentszakápoló. Az üzemeltetés mszaki ügyeit a
mentállomás mszaki gondnoka végzi. Az „A” jel mentállomáson 2-3 db mentgépkocsi
üzemel, vezetje menttiszt vagy mentszakápoló.
4 A kor tervgazdálkodási utasításos rendszere az OMSZ terveinek, mködésének irányait is meghatározta. Az I.
hároméves tervben (1947–49) kerültek átadásra a Zircen, Siklóson, Martonvásáron, Balatonszemesen, Hajdúszoboszlón
és Jászberényben létesült új mentállomások, ezzel egy idben kerültek az OMSZ szervezeti kötelékébe a pécsi,
kaposvári és a pesterzsébeti állomások is.
Érdekességként említend, hogy az OMSZ 1951. április 15-e és 1967. szeptember 30. között Újpest-Népszigeten vízbl
ment kiképz állomást is üzemeltetett.
6
A légi mentés elindítása
Az OMSZ 1958-ig rendszeresen végzett légi betegszállítást. Szervezeti formában 1958.
január 2-án alakult meg, amikor a légi mentés kivált a Magyar Repülszövetségbl, és megalakult
az OMSZ Légi Betegszállító Csoportja (LBCS). Az LBCS 1986. január 1-jétl Légi
Mentállomássá alakult. Üzemeltetésének és irányításának felügyelete a Budapesti Mentszervezet
(BMSZ) hatáskörébe került. Öt évvel késbb, 1991. december 1-jén a Légi Mentállomás –
kikerülve a BMSZ hatáskörébl – az OMSZ önálló szervezeti egységeként Légi Mentszervezetté
alakult. Az új mentszervezet légi jármveinek üzemeltetését az 1991 decemberében alapított BASe
Kft. vette át. 2005-ben az OMSZ felmondta együttmködési szerzdését a BASe Kft.-vel, és 2006.
január 1-jétl a Figazgatóság által alapított OMSZ Légiment Kht.-t bízta meg a légi mentés
üzemeltetésével. Napjainkban a légi mentés és betegszállítás hat légi mentállomásról történik. Légi
mentállomásaink Miskolcon, Budaörsön, Pécs-Pogányban, Balatonfüreden, Sármelléken és
Debrecen üzemelnek.5
A 2006-ban üzembe állított osztrák Eurocopter EC135 T2 és az 1991-tl rendszeresített francia AS 350B
Ecureuil menthelikopter.
5 A pápai állomás ideiglenesen nem üzemel, a tervek szerint a helyén légi mentbázis fog üzemelni.
7
A mentés oktatástörténete
A BÖME hagyományait követve az OMSZ is igyekezett valamennyi betege számára orvosi
ellátást biztosítani, de országos méretébl kifolyólag a folyamatos és színvonalas betegellátás
érdekében a menttiszti szolgálat bvítésére is törekedett. 1948 novemberében 45 órás eladássorozatot
szerveztek a jelentkez medikusok számára. 1954. május 1-jén az OMSZ szervezésében
mentorvos-segédképz tanfolyam indult. E tanfolyam hallgatóit az OMSZ a korábban egyetemen
tanult, de tanulmányaikat megszakító medikusokból verbuválta. A leend orvossegédek a tanfolyam
elvégzése után önálló helyszíni gyógyító tevékenységet folytathattak. A gyakorlat sikerét látva az
1969-tl indított menttisztképz tanfolyamon már lehetséget teremtettek az érettségivel
rendelkez mentszakápolóknak is a négy féléves szakképzés keretében megszerezhet menttiszti
képesítés eléréséhez. 1975-ben miniszteri rendelet fiskolai rangra emelte a menttisztképzést. Az
ekkor felállított Egészségügyi Fiskola Menttiszti Karán, Budapesten indult a diplomás képzés. Az
elmúlt években több vidéki nagyvárosban, Pécsett, Nyíregyházán és Szombathelyen is lehetségük
nyílt a mentéstudomány iránt érdekld fiataloknak a diplomás képzésben való részvételre.
Az 1950-es években az orvostudományi egyetemek végzs hallgatói számára az OMSZ
orvosai speciálkollégiumokat szerveztek; a hallgatók tömegesen fordultak a mentésügy felé. Ez a
rendszer adja napjainkban is a medikus-menttiszt szolgálati formát. Az Egészségügyi
Minisztérium 1979-ben ismerte el az új diszciplína önállóságát, az oxyológia önálló szakvizsgatárgy
lett. 1983-tól a tudományág oktatása beépült az orvostudományi egyetemek alapképzésébe.
1949-ben a Népjóléti Minisztérium rendeletben rögzítette az OMSZ mentápolói által
elsajátítandó, rendszeresített elméleti és gyakorlati tananyagot, a képzés idtartamát 300 tanórában
határozta meg. A további munkaviszony fenntartásához alapvet követelmény volt ennek
teljesítése. 1960-tól levelez formában folytatódott a képzés, 1976-ban miniszteri rendelet rögzítette
a képzés 3 éves formáját. Napjainkban a mentápoló-képzés négy félévig tartó, nappali és munka
mellett teljesíthet levelez rendszer képzésben történik. A képzést a Mentszolgálat keretein
kívül, a régiókban mköd egészségügyi szak- és szakközépiskolákban szervezik.6
Az OMSZ tudományos szakfolyóirata az 1948–1949 között megjelen Magyar Mentésügy,
melyet 32 évvel késbb a Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság gondozásában, 1981-ben
6 A négy féléves, iskolán belüli nappali képzés hallgatói érettségi bizonyítvánnyal rendelkez továbbtanulók, míg az
iskolán kívüli, szintén négy féléves, de levelez képzés hallgatói OMSZ munkaviszonyban álló érettségizett
továbbtanuló fiatalok.
8
újraindítottak.7 A menttársadalom napi életérl, eseményeirl, hazai és nemzetközi kapcsolatairól
tudósító periodika a Mentk Lapja, mely a Figazgatóság szerkesztésében és kiadásában jelenik
meg.8
A mentk tudományos folyóirata, a Magyar Mentésügy
7 A Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság 1994-ben szombathelyi vándorgylésén Magyar Oxyologiai Társasággá
alakult.
8 A Mentk Lapja is kalandos életutat futott be. Els száma még 1889-ben indult, majd 1891-ben a szerkesztbizottság
felfüggesztette mködését. A mentést népszersít és tudományos szakperiodika 1903-tól látott ismét napvilágot, mely
az elkövetkez 41 évben, 1944 nyaráig minden hónapban megjelent. Az újraindított szaklap 2005 szén, 61 évnyi
hallgatás után lépett ismét a ment-társadalom elé.
9
A Mentszolgálat gépjármparkjának története (1948–2008)
Az Országos Mentszolgálat (OMSZ) alakulásának évében, 1948-ban 134 db
mentgépkocsival rendelkezett, az induló jármpark heterogén, világháborús roncsokból és
adomány gépkocsikból állt. Az OMSZ a kezdeti nehézségek ellenére saját maga biztosította és
biztosítja a mai napig is kocsiparkjának karbantartását, szervízelését. Jármveinek betegterét saját
tervezésében és kivitelezésében alakítja ki. A Mentszolgálatnál jelenleg 800 db mentgépkocsi
teljesít napi szolgálatot, a teljes jármállomány közel 1300 db gépkocsiból áll. Az OMSZ
Magyarország legnagyobb egészségügyi intézménye.
Az induló jármpark legkorszerbb és legelterjedtebb típusainak egyike a Fiat 1100-as
típusú gépkocsi volt. Az 1940-es évek végén Dodge Weapon, Steyer, Praga, Tatra, Studebaker,
Skoda 1001, Ford V-8, Citroën, Chevrolet, Plymouth, Peugëot, Opel Kapitän, Opel Super, Opel
Olimpia, Opel P.4, IFA Phänomen Granit 30 K, IFA Garant, Hanomag típusú mentkocsik járták
az ország útjait.
Az OMSZ egyik els gépkocsija 1948-ból, a Ford V 8-as
Az 1950-es évek közepére a jármpark nagy része elhasználódott, tönkrement.
Devizakeret hiányában az olasz Fiat 1100-as és az amerikai Dodge Weapon mentgépkocsik
alkatrészellátása megoldhatatlanná vált. Az évtized közepétl a mentk kísérleti jelleggel, kisebb
szériában rendszeresítették az NDK-ban gyártott IFA Framo Barkas típusú gépkocsikat.
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején a Mentszolgálatra rendkívül súlyos
nyomás nehezedett. 400 darabból álló gépkocsiállományával az országosan kibontakozó harcok
10
idején a több mint 20.000 sérült jelents részét az OMSZ látta el és szállította kórházba. Az
elöregedett, évek óta selejtezésre váró jármállomány további sérüléseket szenvedett, a fvárosi,
majd országos harcok eszkalálódása során egyre több mentautót ért támadás, több mentgépkocsi
szovjet katonai jármvel ütközött.
Az ötvenes évek második felében, a jobb alkatrész-ellátottság reményében a mentk a
szocialista országok (NDK, Lengyelország) jármgyárai felé fordultak. Ekkor még
gépkocsitípusok nagy része els generációs darab, de már megjelennek az els, a „szocialista
viszonyok” között modernnek mondott darabok. Jármveik a következk voltak: Fiat 1100 BLR,
Dodge Roted Job, Dodge Weapon, Skoda, IFA Phänomen Granit 30 K, IFA Garant, IFA Framo
Barkas, Volkswagen, Csepel B-130, Topolino, Pobeda. Az 1950-es években szolgálatba állított
Pobeda, majd egy évtizeddel késbb rendszeresített Warsawa személygépkocsik bels szolgálati
jármvek voltak, melyeket hordággyal is elláttak, így betegszállításra is alkalmasak voltak. A
lengyel típusú személygépkocsikat az 1970-es években a szovjet gyártmányú Volgák, ket a
Toyota mentkocsikkal egy idben érkez Toyota Corolla 1.8 és 2.0 típusai követték 1991 és
1992-ben.
Az igazi áttörés az 1960-as évek elejére tehet. A régóta tervezett homogén jármpark
kialakítása a lengyel Nysa gépkocsik üzembe állításával vált realitássá. A magyar-lengyel
kormányközi szerzdés értelmében a Nysa Jármgyár vállalta az OMSZ teljes
jármállományának új modellekkel való feltöltését. A lengyeleken kívül más szocialista ország
gyártókapacitás hiányában nem is vállalta az új mentkocsik tömeges beszállítását. Ettl
függetlenül a Nysa maradt az egyetlen típus, mely megfelelt az OMSZ elvárásainak. A szerzdés
értelmében 1960-tól a nyolcvanas évek végéig 8100 db Nysa mentgépkocsit kapott a
Mentszolgálat. E harminc esztend alatt a Nysa 520S, 521S és 522 S mentkocsik 51 millió
beteget szállítottak és több mint 1 milliárd kilométert futottak.
A Nysák dömpingszer elterjedése az 1960-as évek közepére tehet. Mai szemmel nézve
hihetetlen, hogy ezek a formás kocsik milyen rövid életek voltak, átlagosan 125 ezer kilométer
megtétele után selejtezésre kerültek, motorjukat 30 ezer kilométerenként cserélték. A Nysa
harminc éves szolgálatával mégis járm- és mentéstörténelmet írt, az esztétikusra sikeredett
járm jellegzetes, meghatározó darabja lett a Mentszolgálatnak és Magyarország útjainak. A
NYSA Jármgyár gyakran az OMSZ mszaki fejlesztési javaslatait valósította meg kocsijain, s
úgy értékesítette ket a szocialista országokban.
Mégis eljárt a Nysák fölött az id, ráadásul a típus gyártása a végéhez közeledett, így az
OMSZ vezetségének mihamarabb intézkednie kellett, hogy biztosítsa eset- és
11
szállítókocsijainak utánpótlását. Az 1989-ben kiírt nemzetközi tender gyzteseként a japán
Toyota lett a hazai jármállomány beszállítója, 1990-tl a Toyota Hiace típussal cserélték le az
elöregedett jármállományt. A mentknek gondolniuk kellett az ország eltér földrajzi
viszonyaira is, így a nehezebb terepviszonyok leküzdésére speciális menettulajdonságokkal
rendelkez gépkocsikat rendszeresítettek. A szovjet UAZ az 1970-es évek végétl vált a hazai
mentkocsipark részévé. Az UAZ-t váltó Mitsubishi L 300 modell 1995-tl lett rendszeresített
terepjárója a Mentszolgálatnak.
Az OMSZ szervezésében indított, a világon az els rohamkocsi – Orovecz Béla figazgató
találó megfogalmazásában, a „helyszínre kivitt kórházra ambulancia” - 1954. március 29-én kezdte
meg mködését a budapesti Markó utcai Központi Mentállomáson. A rohamkocsin szolgálatot
teljesít öttagú orvoscsoport els forvosa Varga István volt, utóda Felkai Tamás (1922–1995)
forvos, aki a magyarországi és nemzetközi mentorvostan egyik meghatározója lett. Felkai Tamás
tudományos és mentésszervezési tapasztalatainak köszönheten a rohamkocsi-szolgálatnak az
OMSZ összes megyeszékhelyi központjaiban országos hálózata alakult ki.
Az 1954. március 29-én indított rohamkocsi-szolgálat els darabjai az IFA Phänoman, az
Opel Blitz és az 1957-ben adományként érkez 2 db Dodge Job Roted. 1964-ben a
rohamkocsipark is megújult. Alapját az NDK-ban gyártott Roburok adták. A Robur LO 2500-as
típusa 1973-ig, az els Mercedesek üzembe állításáig futott. A tekintélyt parancsoló Roburok
emelhet-állítható hordágyukkal, tágas, komfortos betegterükkel a maguk idején ideális darabjai
voltak a rohamkocsi-szolgálatnak. A rohamkocsin szület modern mentorvoslás kialakulásának
folyamatában az egyik legnagyobb szerepet Gábor Aurél (1923-1976) kandidátus játszotta, aki az
OMSZ tudományos fmunkatársaként személyes rátermettségével, kortársai közül messze
kiemelked tudásával és szervezkészségével biztosította e speciális mködési ág fejldését.
Az 1970-es évek közepétl e szolgálati ágban is megkezddött a homogén jármállomány
kialakítása. A Mercedes Benz 308, 309 és 310-es rohamkocsik típusait követte a kilencvenes
évek második felétl szolgálatba állított Mercedes Benz 314-es Sprinter. A Mercedes Benz
Sprinter típusai (313 CDI, 313 4WD, 314, 314 4WD) adják ma a rohamkocsi-szolgálat jármveit.
A 313 CDI modell újabb változata 2007 nyarán állt szolgálatba, melynek kocsiszekrénye a
korábbi modellnél hosszabb, betegtere magasabb.
1999 áprilisában induló gyermekrohamkocsi üzembe állításával az OMSZ a rohamkocsiszolgálat
egy egészen speciális mködési formáját valósította meg. E mentegység orvosa
12
gyermekgyógyász-intenzív szakorvos, a gépkocsi felszerelése a kis betegek élettani
sajátosságaihoz igazodó rohamkocsi felszerelés. Els jármve a Mercedes Benz 210-es, majd a
Mercedes Benz Sprinterek (314 KA, 316 CDI) típusai, a legújabb modell 2007 áprilisában
érkezett. A 163 LE-s Volkswagen Crafter 35, 2.5-I-TDI teherautó, melynek alvázára a
Lengyelországban üzemel német Wietemarscher Ambulance Group lengyelországi gyára, a
Was Poland amerikai mintára speciális konténer felépítményt épített.
A Toyota Hiace 1990 óta áll szolgálatban szállító- és esetkocsiként. Az esetkocsik
személyzete – akárcsak a rohamkocsiké – szintén három fbl áll, míg az a rohamkocsin
oxyologus végzettség mentszakorvos, addig az esetkocsin fiskolai végzettség menttiszt ill.
hatodéves, menttiszti szaktanfolyamot végzett orvostanhallgató teljesít szolgálatot. A
mentegység további két tagja a mentgépkocsi-vezet és a mentszakápoló. A Toyota
kimagaslóan jó mszaki teljesítményével és menettulajdonságaival mindvégig megbízható
gépkocsiként üzemelt. A Nysa utódjaként érkezett Toyota az elmúlt másfél évtized alatt a
jármállomány legelterjedtebb típusává vált. Az els generációs darabokból, az RZH 102-bl
már csak néhány darab teljesít szolgálatot, mint szállítóment. Menetteljesítményk még a
gyártókat is meglepte, egyes darabjai több mint félmillió kilométert futottak. Nehéz
terepviszonyokra tervezett változata az LH 118 4WD. A Toyota-család 1997-óta futó modernebb
darabjai a RCH 22L, RCH 22U, RCH 23U, RCH 23L, LXH 22L, LXH 22L UNIV, és a KLH 22-
es típusok.
A rohamkocsikhoz hasonlóan 1994-ben a menttiszti szolgálatot adó esetkocsiknál is
típusváltás történt, a Toyotákat a Mercedes Benz 210-es gépkocsik váltották. Napjainkban a
rohamkocsikkal megegyez Mercedes Benz Sprinter típusaival cserélik le a kilencvenes évek
közepén üzembe állított jármállományt.
Miután a Toyota modellek vásárlása leállt, a 16 éve futó, már csak betegszállításra
használt Hiace-családot a Ford Transit 2.0 TDCi 300 MWB típusa váltotta fel. A 2003-ban kiírt
közbeszerzési pályázat nyerteseként a Ford már a következ év közepétl szállította gépkocsijait.
Az els Ford Transit mentkocsik 2004 nyarán érkeztek, két évvel késbb, 2006-ban álltak
forgalomba a Ford újabb modelljei, a Ford Transit Van 2,2 TDCi gépkocsik.
2004. decemberétl tovább bvült az OMSZ gépjárm-állománya. A budai
mentállomásról vonuló Skoda Octavia Combi mentorvosi személykocsin (MOK) mentorvos
és gépkocsivezet teljesít szolgálatot. A jelenleg futó Skoda Octavia Combi Tour 1,9 PD TDi
4x4 típusú járm a rohamkocsiéval megegyez speciális mentési felszerelésével tömeges
balesetek, szállító- és esetkocsik betegeinek – a rohamkocsit tehermentesít - legmagasabb
13
ellátást biztosítani képes mentegysége. A MOK nyugat-európai mintákat követve, a randevúrendszerben
riasztott mentorvosi kocsiként szervezdött az 1990-e évek elején. Az új
mentegység a Szobi utcai Mentkórházból, a Központi Mentállomásról és a Budai
Mentállomásról vonult, üzemeltetését, fenntartását és irányítását a Budapesti Mentszervezet
végezte. Az új szolgálati ág els jármve egy 115 LE-s Opel Omega 2.0 típusú személygépkocsi
volt.
Az OMSZ 2005 szeptemberében a MOK analógjára sürgsségi gyermekgyógyászati
személygépkocsit állított szolgálatba. A gyermek-rohamkocsit tehermentesít Ford Focus
Turnier 1,6i 16V Trend típusú személygépkocsi szintén rohamkocsi felszerelés, melyet 2007
decemberében a Ford Focus Turnier C 307 2,0 TDCi modelljével váltottak fel.
2005 nyarától a mentés tovább specializálódott, az OMSZ elindította balatonlellei, majd
szigetszentmiklósi mentállomásairól a motoros-mentorvosi szolgálatot. A Yamaha FJR 1300A
típusú motorkerékpárok orvosait a Gödölli és a Szigetszentmiklósi Autópálya Mérnökség
területérl indulva elssorban az M0, M1, M3, M5 és M7-es autópályák Budapest környéki
szakaszaira és az azok közvetlen közelében lév településeinek baleseteihez riasztják. A mentk
kihasználva e motorkerékpárok adottságait elsként tudnak orvost küldeni az érintett autópályaszakaszok
és települések baleseteihez. A motoros mentorvosok betegeinek további ellátását és
kórházba történ beszállítását az idközben kiérkez mentegységek végzik.
2005-ben új mentegység-típus jelent meg az OMSZ-nál, a Tömeges Baleseti Egység
(TBE) kocsija. A speciális egységek vontatójármvei az 1995-ben rendszerbe állított Mitsubishi
L 300 Transporter 4 WD modellek, melyek vontatmányaiként BOY 10F típusú, tömeges
balesetek esetére fölszerelt konténer utánfutót szállítanak. A TBE tömeges balesetek, sok
sérültes, nagyobb szerencsétlenségek esetén a helyszínen tartózkodó mentegységeket látja el a
sérültek ellátásához szükséges többlet gyógyszerekkel, rögzíteszközökkel, kötszerekkel,
takarókkal. A TBE jármparkja a 2007. év els felében újabb típussal bvült. Az újabb modellt -
a korábban rohamkocsiként szolgáló, majd a mködés igényeinek megfelelen átalakított
Mercedes Benz Sprinter 314/36 KA típusú mentgépkocsit - a tömeges balesetek eszköz- és
anyagigényéhez igazítva állították üzembe a Közép-magyarországi Regionális Mentszervezet
területén.
14
Mercedes Sprinter rohamkocsi és Ford Transit a Markó utcában
15
Helytállás az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején
A még csak nyolc éve mköd Országos Mentszolgálat (OMSZ) 1956 szén rendkívül
súlyos helyzetbe került az órák alatt kibontakozó fegyveres összecsapások kialakulásakor. A helyzet
súlyosságára való tekintettel a budapesti mentést személyesen Orovecz Béla, az OMSZ alapítóf
igazgatója irányította. A Markó utcai Központi Mentállomáson senki sem adhatta le a
szolgálatát, a figazgató vészriadót rendelt el. A harcok állandósulását követen az OMSZ összes
elérhet dolgozóját kötelezte az azonnali szolgálatfelvételre. Az 1956. október 23-ai délutáni
tömegtüntetéseken már esetkocsik követték a közel 200 ezres fvárosi emberáradatot. A fvárosi
perem-mentállomások kocsiparkjának jelents részét a Központi Mentállomás állományához
rendelték, s ún. "portyázásra" vezényelték ki ket, a kocsik a tzharcok közvetlen közelében
állomásoztak.
A folytatódó harcok miatt a forradalom második napján a figazgató a Markó utcai
Központi mentállomás pince-rendszerében beindította a Mentszolgálat átmeneti segélykórházát, a
„Pincekórházat”. Indulását nagyban segítette a Fvárosi Autóbuszüzem Vállalat, mely a mentk
rendelkezésére bocsátotta autóbuszait, így jármveivel jelents mennyiség kötszert, vért és a
kórház mködéséhez nélkülözhetetlen felszerelést tudott a segélykórházba szállítani. Az
autóbuszokon szolgáló önkéntes sofrök mentorvosok, menttisztek irányításával közelítették meg
a tömeges sérülések helyszíneit, és a mentdolgozókkal együtt szállították el a sérülteket,
haldoklókat.
Október 24-én esetellátás közben a pesti belvárosban Puszter Magdolna mentorvos
comblövést szenvedett, az esti órákban harckocsitz áldozatául esett Rónafalvi Ödön
mentorvossegéd, Kecskés Sándor mentápoló, a mentgépkocsiban fekv ltt sérült és egy
ápolón, akit sérültjükkel a mentk ügyeleti munkahelyére igyekeztek szállítani. Herczeg László
mentgépkocsivezet az egyetlen túlél, aki ltt arc- és vállsérüléseket szenvedett. A tragédia híre
mélységesen megdöbbentette és megrázta a ment-társadalmat, de keserségük és
veszélyeztetettségük ellenére szolgálatot senki sem tagadott meg ezekben a napokban. Talán
kevesen tudják, de az OMSZ esetellátó és betegszállítási tevékenysége mellett a külföldrl érkez
segélyszállítmányok átvételében és szállításában is komoly szerepet vállat.
A Mentszolgálat helytállásával nemcsak a lakosság, hanem az Egészségügyi Minisztérium
elismerését is kivívta. Drexler Miklós egészségügyi miniszter-helyettes október 28-án az MTI
munkatársának adott interjúban külön kitért a mentkre: „A mentszolgálat dolgozói hsies
16
helytállással biztosították a sebesültek kórházba szállítását. Gyakran a legnagyobb pergtzben,
napokon át, váltás nélkül dolgoztak, hogy teljesítsék nehéz hivatásukat.”9
A pártatlan segítségnyújtás a mentk hozzáállásában mindvégig megnyilvánult: a
„Pincekórház” orvosai október 25-án az utolsó vérpótszert egy szovjet katonának adták be. Október
27-én Lehcz Vera mentorvost a Bakáts téri kórház közelében a mentkocsiban tüd- és
gerinclövést szenvedett, miután egy szovjet harckocsi tüzet nyitott a sérültet szállító mentautóra. A
doktorn a helyszínen lebénult, a hordágyon fekv beteg újabb lövési sérülést szenvedett.
1956. október 23-a és december 31-e között Magyarország területén a harci
cselekményekbl ereden több mint 25.000 személyi sérülés történt, 2.700 f veszítette életét. Az
akkor 930 mentdolgozóval és alig 400 gépkocsival üzemel Mentszolgálat egyetlen
szolgálatmegtagadás nélkül biztosította a fváros és az ország valamennyi településének
mentőellátását.
Forrás
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
